A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza Budapesten

Innen: Szabadkőműves Wiki

[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α



Páholyház
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
A páholyház egykor
A páholy neve Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
Helység Budapest
Tervező Ruppert Vilmos
Az építés ideje 1895-96
A felszentelés ideje 1896. június 21.
Egykori címe Budapest, VI. Podmaniczky utca 45.
Új címe Budapest, VI. Podmaniczky utca 45.
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
A páholyház új képe


A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A magyarországi János-rendű szabadkőművesség, valamint - a vele közel egyidejűleg alakult - skót ritusú Nagyoriens 1886. március 21-én egyesültek, s hozták létre közös szervezetüket, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt. Nagymesterré Pulszky Ferencet választották. Hamar felmerült egy állandó páholyház létesítésének gondolata, hiszen a szabályos páholyélet egyik alapvető feltétele saját ház vagy helyiség léte, tételesen rögzített berendezéssel. Az épületben helyet kellett hogy kapjon előszoba, előcsarnok, műhely, valamint sötét kamra. Lehetőség szerint - ezeken kívül - szükséges volt még hivatalszoba, társalgó, könyvtár és klub berendezése is.

1890. február 27-én Berecz Antal tiszteletbeli és helyettes nagymester és Gelléri Mór főtitkár felhívásban javasolták egy állandó páholyház felépítését. Több, más telkekre is kiterjedő próbálkozás után 1893. május 1-én a nagymester bejelentette, hogy a nagybizottság megvette a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán lévő telket. a tervpályázat A tervpálíázat októberben jelent meg a Keletben. 1894. februárjáig tizenegy pályázó adott le tizenkét tervet, végül április 13-án az Építési Bizottság Ruppert Vilmost - aki a Régi Hívek páholy tagjaként maga is szabadkőműves volt - bízta meg a tervek elkészítésével. Bár az építési engedély kiadásával voltak kisebb problémák ezek végül megoldódtak, így nem volt akadálya az építkezés elkezdésének. 1895. november 15-i ülésén a Szövetségtanács 1896. június 21-re tűzte ki az új páholyház ünnepélyes felavatását. Már az építkezés alatt megegyezés született az épület majdani bútorzatáról, mely szerint "... az új palotában a Nagypáholy irodáját, a nagymesterek szobáit, a szövetségtanács üléstermét, a nagy Szentélyt, s a vakolási dísztermet a Nagypáholy tartozik berendezni, valamennyi egyéb szentély és más helyiség berendezésének és felszerelésének költségei a budapest-balparti p.-ok által viselendők." A berendezés a későbbiekben is elsősorban adományokból állt össze: 1896. márciusában a Régi Hívek páholy orgonát, a Demokratia a "nagyszentély keletjének" díszítését, e páholy két tagja a "nagyszentély" oszlopait, a Deák Ferenc páholy a "kisszentély" berendezését ajánlották fel. 1897. márciusában Róth Miksa üvegfestőmunkákat ajánlott fel a páholyház számára. A nagymesteri szobában lévő arcképcsarnok számára Than Mór festette meg a Nagyoriens volt nagymestereinek arcképeit. Ajándékozás útján került a páholyházba a két felügyelői emelvény (Könyves Kálmán páholy), a tápisz körüli gyertyatartók (Haladás páholy), 1-1 nagymesteri szék (Eötvös és Comenius páholyok), valamint két szfinx (pozsonyi Hallgatagság páholy) is. 1896. június 21-én ünnepélyes külsőségek között, a külföldi páholyok küldöttségeinek jelenlétében történt meg a "nagyszentély" felavatása, majd október 1-én a "középső szentélyt" is átadták. A harmadik emeleti "nagyszentély" az épület talán legfontosabb, éppen ezért kialakításában és díszítésében is legigényesebb helyisége volt. Kosáríves, hevederekkel és hosszanti merevítéssel ellátott boltozata, valamint a nagy felületeken fellelhető, kék-vörös árnyalatú, döntően kék háttér előtti, stilizált ornamentikus díszítésekből álló boltozati festésének jelentős részletei napjainkig fennmaradtak. Bár elkészültének keltezése megbízhatóan egyenlőre nem megoldott, idejét a század első éveire tehetjük, ugyanis 1896. április 13-i ülésén, egy szakbizottság indítványára, a Szövetségtanács a "nagyszentély" végleges festését - az épület teljes kiszáradásáig - két-három évvel elhalasztotta, majd - tervezési, vagy kivitelezési hibák miatt - már négy évvel később jelentős mértékű átalakításra került sor."[1]


Régi képek az MSNP Nagypáholyházáról és műhelyeiről (Podmaniczky utca 45)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagypáholyház épülete
    A Nagypáholyház épülete
  • Műhely az oltárral
    Műhely az oltárral
  • A sötétkamra feliratai
    A sötétkamra feliratai
  • Műhely a tápisszal
    Műhely a tápisszal
  • Gyűlés a Nagypáholyházban
    Gyűlés a Nagypáholyházban
  • Ferenc József festmény a Nagypáholyházban
    Ferenc József festmény a Nagypáholyházban
  • Margó Ede szobor a Nagypáholyházban
    Margó Ede szobor a Nagypáholyházban
  • Joannovics szobor a Nagypáholyházban
    Joannovics szobor a Nagypáholyházban
  • Madách szobor a Nagypáholyházban
    Madách szobor a Nagypáholyházban
  • Neuschloss szobor a Nagypáholyházban
    Neuschloss szobor a Nagypáholyházban
  • A helyreállított Nagypáholyház 1947-ben
    A helyreállított Nagypáholyház 1947-ben
  • Supka Géza nagymester szabadkőműves munkát vezet a Nagypáholyházban
    Supka Géza nagymester szabadkőműves munkát vezet a Nagypáholyházban


"A Nagypáholyház épületében működött a magyar szabadkőművesség legnépszerűbb intézménye, az „Ingyen Kenyér” és „Ingyen Tej” mozgalom, valamint az „Eötvös Levesosztó Társaság”, az ELOT. Az „Ingyen Tej”-et a budapesti „Minerva” páholy, a másik kettőt az „Eötvös” páholy szervezte."[2]

"Az I. világháború alatt a Nagypáholy hadikórházat működtetett a páholyházban, melyet az egyes páholyok tartottak fenn. A háború után az addig dinamikusan fejlődő szabadkőművesség a mindenkori hatalom támadásainak kereszttüzébe került. 1919. március 21. után a tanácskormány lefoglalta a Nagypáholy vagyonát és az épületet átadta egyes szakszervezetei részére.

1920. május 14-én a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) elfoglalta a páholyházat, majd május 18-án Dömötör Mihály néppárti belügyminiszter formálisan is betiltotta a páholyéletet. 1923 szeptemberében Rakovszky István belügyminiszter (a hajdani nagymester fia!) utasította a telekkönyvi hatóságot, hogy az épületet az OTBA (Országos Tisztviselői Betegsegély Alap) nevére írja át. Ugyanakkor a MOVE is a házban maradt, és később az épületet a saját nevére iratta.

1945 februárjában még folyt Buda ostroma, amikor dr. Mezei Rezső azzal a javaslattal kereste föl Gerő Andort, hogy az Ideiglenes Nemzeti Bizottságtól igényeljék vissza a páholyházat és a kormánytól szerezzék meg a működési engedélyt. A Nemzeti Bizottság február 23-án vissza is adta az épületet a szabadkőműveseknek és azt ajánlotta, hogy próbáljanak megállapodni az oda már korábban beköltözött Nemzeti Parasztpárttal. A Nagypáholy helyzetét javította, hogy egy 1945 áprilisában kelt BM. rendelet újra legálissá tette a páholyéletet, majd egy december 15-i BM.-IM. közös rendelet a páholyház visszaadásának tényét is megerősítette. A Nagypáholy még februárban mint tulajdonos kötött ideiglenes megállapodást a Nemzeti Parasztpárttal. Közben megkezdődött a páholyok újjászervezése, valamint a háború alatt súlyosan megsérült épület rendbehozatala is. Az építkezés 1946. szeptemberében indult meg részben adományokból, részben amerikai segítséggel. Ezzel párhuzamosan folytatódott a vita az épület kiürítéséről a Nemzeti Parasztpárttal is, melyre 1947 elején sor is került. A helyreállítást végigkísérte a folyamatos pénzzavar annak ellenére, hogy azt, a páholyokon kívül Kővágó József, Budapest főpolgármestere, aki a Corvin páholy tagjaként maga is szabadkőműves volt, jelentős összeggel támogatta. 1946 decemberében Gerő Andor már a tető elkészültéről, valamint a külső tatarozás befejezéséről számolhatott be. 1948. március 15-én ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az I. emeleti műhelyt, s a következő év januárjában már négy műhely, az adminisztrációs és étkező helyiségek, valamint a könyvtár elkészültéről számolt be Supka Géza. 1949. június 12-én a Nagypáholy vezetősége egy negyven évvel korábbi, de végre nem hajtott szövetségtanácsi határozat megvalósításáról intézkedett: a nagyterem a Kossuth műhely, a középműhely a Balassa [[Szabadkőműves szótár#m%C5%B1hely|műhely]] nevet kapta, míg a 2-4. sz. műhelyek Ady, Kazinczy és Martinovics nevét vették fel.

A politikai élet alapvető változásai miatt azonban az épület felújítása nem fejeződhetett be teljes egészében. 1950 júniusában előbb Révai intézett heves kirohanást a szabadkőművesek ellen, majd 12-én, az ÁVO tört be a páholyházba és foglalta le az épületet. Ezt követően a ház a Belügyminisztérium kezelésébe került, s a rendszerváltásig ennek egyik részlege működött benne. Jelenleg szállodává történő átalakítása történik. Bár maga az épület nem sorolható a 19. század végének legkiemelkedőbb építészeti alkotásai közé, mégis érdekes színfoltja annak. Külön érdekesség, hogy az épület berendezési tárgyainak és igen díszes bútorzatának egy része ma is megtalálható - részben kiállítva - a Magyar Nemzeti Múzeum őrizetében."[3]

Képek a romos Nagypáholyházról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagypáholyház romos épülete
    A Nagypáholyház romos épülete
  • Romos ablak
    Romos ablak
  • Másik romos ablak
    Másik romos ablak
  • Romos épületbelső
    Romos épületbelső

"A Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközileg is kiemelkedő (részben az állandó kiállításon is látható) szabadkőműves-gyűjteménye nagyobbrészt a ház egykori berendezéséből áll össze, amely három lépésben, az első államosítást követően 1928-ban, a Belügy bevonulása után, 1950-ben és egy hajdani páholytag, Auer Miklós magángyűjteményének megvásárlásával 1981-ben került az intézmény tulajdonába. Még a páholyház eredeti bejárati ajtaja is itt található.

A Podmaniczky utcában a szabadkőműves múltat csupán a ma már műemléki védettséget élvező nagyterem töredékekben megmaradt kifestése őrzi– az összes többi helyiség, a nagymesteri szoba, a „kisszentély” vagy a felvételre jelentkezők csendes kontemplációjának helyszínéül szolgáló „sötétkamra” nyomtalanul elpusztult. A műhely is bombatalálatot kapott a világháborúban, majd a belügy kezelése alatt terébe álfödémet húztak, amelyet kábelekkel erősítettek a dongás mennyezethez. A megmaradt festéstöredékek alapján azonban az egykori kép, a vörös-kék ornamentika és az egyiptomi motívumok nagyjából helyreállíthatóak – és a beruházó szándéka szerint ez így is lesz.

A kérdés csak az: mikor? Az épületben (a szabadkőműves történelemben fontos szerepet játszó skóciai kápolna után) Rosslyn Hotel néven nyitnának 68 szobás szállodát.

Képek a Nagypáholyház felújításáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állapotfelmérés, Forrás: Ornamentika
    Állapotfelmérés, Forrás: Ornamentika
  • Sphynx, Forrás: Ornamentika
    Sphynx, Forrás: Ornamentika
  • Beemelés daruval, Forrás: Ornamentika
    Beemelés daruval, Forrás: Ornamentika
  • Helyreigazítás, Forrás: Ornamentika
    Helyreigazítás, Forrás: Ornamentika

A Konstruma Építésziroda tervei alapján megindult helyreállítás eljutott a majdnem teljes külső helyreállításig: megújult az udvar vakolata és a homlokzatok is visszakapták szobordíszeiket.

Az épület többi része azonban szerkezetkész, és a műhely rekonstrukciója is félbemaradt 2008 végén, amikor a munkálatokat leállítani kényszerültek. Az Ablon jelenleg is keresi a megfelelő finanszírozási módokat az egyébként nagy lehetőségeket rejtegető szálloda befejezésére."[4]

Képek a felújított Nagypáholyházról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nagypáholyház felújított épülete, Forrás: Ornamentika
    A Nagypáholyház felújított épülete, Forrás: Ornamentika
  • Homlokzatdísz, Forrás: Ornamentika
    Homlokzatdísz, Forrás: Ornamentika
  • Belső udvar, Forrás: Ornamentika
    Belső udvar, Forrás: Ornamentika
  • Lépcsőház, Forrás: Ornamentika
    Lépcsőház, Forrás: Ornamentika
  1. ↑ Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza
  2. ↑ Berényi Zsuzsanna Ágnes: Aradi szabadkőműves páholyok tagnévsorai a dualizmus korából
  3. ↑ Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza
  4. ↑ Kovács Dániel: A pesti szabadkőművesek palotájában

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza (Budapest, VI. Podmaniczky utca 45.), w/index.php?title=A_Magyarországi_Symbolikus_Nagypáholy_páholyháza_Budapesten&action=edit

Utcaképen a budapesti Nagypáholyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω

A lap eredeti címe: „https://szk.miraheze.org/wiki/A_Magyarországi_Symbolikus_Nagypáholy_páholyháza_Budapesten?oldid=4418”