A kaposvári Berzsenyi páholy páholyháza

Innen: Szabadkőműves Wiki


[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α



Páholyház
Berzsenyi páholy
Berzsenyi páholy
A páholyház egykor
A páholy neve Berzsenyi páholy
Helység Kaposvár
Tervező Kovács Frigyes (1875 - 1944)[1]
Az építés ideje
A felszentelés ideje
Egykori címe István utca 15
Új címe József Attila utca 15
AJFCJaWS-4ulcuQOfBmLFtDqVMcgyr8-z8fJYWcGFJBZiii2NJe8z3m8UC3aQJ4anGyBnlHlBlrGWoIMl2py7Ngp7cLZ5LGmINGIHhg-6a5ssWIm_oWyAW5effDAUaKK4VQbsaDq_yUpJ2IzmYFtrERPvt41lw=w240-no-tmp.jpg
A páholyház új képe


A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaposvári Berzsenyi páholyt, 1902. november 30-án hozták létre, főmesterének Müller Nándort választották meg. A páholy kezdetben magánlakásokban, ill. egy évig bérelt házban tartotta összejöveteleit.[2] A bérelt ház lebontása után a végleges megoldásig Fekete Gyula biztosította a páholy számára a helyiséget.

A Symbolikus Nagypáholy 1903. május 20-án avatta fel ünnepélyes keretek között a Berzsenyi páholyt (a Fő utca 6. alatti, bérelt) páholyházában.[3]

A Berzsenyi páholy kérelme házépítésre nyújtandó segély iránt a nagypáholy szövetségtanácsa elé került 1904. április 11-én.[4]

1904 tavaszán megvették az állandó páholyházukként szolgáló épületet Holics Gyulától, 11 000 koronáért. Az átalakítás 1586 koronába került, a szükséges kellékek beszerzése további 40 korona volt.[5]

A szabadkőművesség 1920-as betiltását követően érdekes módon telekkönyvileg a páholy nevén maradt a páholyház. Ezt az anomáliát 1934-ben korrigálták: "A Berzsenyi-páholy István utcai házát a leventéknek adományozta a belügyminiszter"[6] Egészen idáig családok lakták az épületet.

1945 után a szabadkőműves páholyok újjáalakultak Magyarországon. Felmerülhetett a Berzsenyi páholy restitúciója is, mindenesetre a páholyház tulajdoni lapján belügyminisztériumi előjegyzés szerepel a Berzsenyi páholy javára, amelyet később a Kúria töröltetett.[7]

Mindenesetre a páholyház lakóházzá avanzsált s 1965-ig 15 tulajdonosa is volt.[8] A mai állapot vagy részleges vagy teljes újjáépítésről tanúskodik, még az sem biztos, hogy bármi is maradt a páholyház eredeti épületéből.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ↑ Gáspár 2023c
  2. ↑ Andrássy 1990: "A páholy ideiglenes helyisége [Müller Nándor] irodájában: a Kanizsai utca 2. szám alatt működött. ... első ideiglenes helyisége után, 1903. május 20-án az átalakított páholyházat a Fő utcában felavatták. ... A Fő utca 6. szám alatt lévő ház lebontásával a bérlet megszűnt, ekkor félévig dr. Fekete Gyula Fő u. 12. szám alatti lakásán tartották az értekezleteket." Gáspár 2023a korrigálja: "A dr. Fekete lakásaként megadott Fő utca 12 szám alatt, a korabeli felvétel tanúsága szerint egy nagyon rozoga házban (a Fő és Irányi Dániel utca sarkán) a tárgyalt időszakban egy földszintes épület állt, az un. Központi vendéglő. ... Fekete – szerintem – abban a szegényes, egy ügyvédnek nem megfelelő környezetben nem lakhatott, a páholy összejöveteleinek szolgálatára ez nem felelhetett meg, ... Saját nagyméretű lakóháza az Eszterházy utca 9 alatt volt ... Amennyiben sikerülne kiderítenem, hogy mikor épült fel a ház, 1904 előtt, vagy csak 1904 után, az eldönti a kérdést, hogy lehetett-e ott a páholyműködés az ideiglenes elhelyezés időszakában. ... Addig szerintem maradhat az a megfogalmazás, hogy Fekete biztosította a helyet, ..."
  3. ↑ Kelet 1903, 176-179. oldal.
  4. ↑ Kelet 1904, 101. oldal.
  5. ↑ Andrássy 1990 szerint: "1904 tavaszán vették meg a Zárda utcai páholyházat Holics Gyulától, 11 000 koronáért." Gáspár 2023a viszont kifejti: "A ház egy olyan helyen, és akkoriban parcellázott telekre épült, amelynek egyik oldalán a Zárda utca volt, a másik (rá merőleges oldala) egy megnyitni tervezett utcával lett határos. ... 1907-től kapott elnevezést: István utca. ... a telekkönyvi nyilvántartásban az ingatlan immár „új helyen”, az István utca 15 szám alatt lévőként szerepel."
  6. ↑ Somogyi Ujsag 1934, 2. oldal.
  7. ↑ Gáspár 2023a: „1946- július 5-én 1749 sz. alatt a Magyar Belügymimiszternek 290.022/1946.IV/14 sz. határozata alapján az ingatlan a Berzsenyi Szabadkőmíves Páholy Kaposvár – javára előjegyeztetik. ... 1947. június 15-én már az olvasható, hogy a Kúria ezt az „előjegyzést” töröltette."
  8. ↑ Gáspár 2023b: "Telekkönyvi betét. A.) Birtoklap, Kaposvár 2141 szám; Helyrajzi szám: 2283. B.) Tulajdoni lap. 8 (1965-ig 15 (!!) tulajdonos bejegyzésével.) "
  9. ↑ Gáspár 2023b: " ... ami biztos, az csak a hely, a páholyház eredeti fizikai valóságában feltehetően más képet mutathatott. A házat (közös tűzfallal) két részre osztották, két különböző tulajdonosa is van: amire a lábazat eltérő volta is utal."

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gáspár 2012: Gáspár Ferenc: A kaposvári „Berzsenyi” Szabadkőműves-páholy. Kaposvár, Dr. Gáspár Ferenc, 2012.
  • Andrássy 1990: Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (Első rész), Somogy megye múltjából 1990. levéltári évkönyv 21. kötet, 169-190. oldal.,
  • Andrássy Antal: Egy szabadkőműves-páholy tevékenysége az első világháború előtt Dél-Dunántúlon, in Nemes István (szerk.) A Dunántúl településtörténete 8. 1991., 75-80. oldal.
  • Gáspár 2023a: Gáspár Ferenc közlése e-mailben, 2023. jan. 27.
  • Gáspár 2023b: Gáspár Ferenc közlései és fényképei e-mailekben, 2023. máj. 9.
  • Gáspár 2023c: Gáspár Ferenc közlése e-mailben, 2023. máj. 11.
  • Somogyi Ujsag 1934: Somogyi Ujsag, 1934-01-20 / 15. szám.
  • Kelet 1904: Kelet, 1904-04-25 / 4. szám
  • Kelet 1903: Kelet, 1903-06-01 / 6-7. szám

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω

A lap eredeti címe: „https://szk.miraheze.org/wiki/A_kaposvári_Berzsenyi_páholy_páholyháza?oldid=7370”