A kolozsvári Unio páholy páholyháza

Innen: Szabadkőműves Wiki


[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α



Páholyház
Unio páholy
Unio páholy
A páholyház egykor
A páholy neve Unio páholy
Helység Kolozsvár
Tervező Maetz C. Frigyes
Az építés ideje 1889
A felszentelés ideje 1889. december 21.
Egykori címe Trencsén park tér 8.
Új címe Avram Iancu tér 7.
Unio páholy
Unio páholy
A páholyház új képe


A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első saját páholyházat a kolozsvári Unio páholy építette fel. A páholyt 1886. november 14-én alapította Deáky Albert ügyvéd és hat mestertársa (Haller Károly jogászprofesszor, Herzog Ödön vasúti felügyelő, Incze József ügyvéd, Kacsóh Lajos vasútigazgatósági titkár, Kovács János unitárius tanár, Szepessy Lajos biztosítóintézeti igazgató), már a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretei között (1886. március 21-én egyesült a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy és a Magyarországi Nagy-Oriens). Az alapítókat október 24-én vette fel a szabadkőművességbe a nagyváradi László király páholy, s még aznap segéddé és mesterré avatták őket a Nagypáholy külön engedélyével. Kezdetben Deáky főmester lakásán találkoztak a páholy tagjai, majd nagy anyagi terheket vállalva felépítették páholyházukat a Trencsén park tér 8. alatt. (Később Bocskai tér 14., ma Avram Iancu tér 7.) A páholyházat 1889. szeptember 30-án vehette birtokába a páholy, de hivatalosan december 21-én, a téli napforduló napján avatták fel. Az épület tervezője Maetz C. Frigyes volt, értéke 23 316 Ft, a telek 4 000 Ft-ot ért, az építkezés 18 198 Ft, a felszerelés 1 114 Ft-ba került.

A páholyház - bankfiók - bejárata napjainkban
A páholyház - bankfiók - bejárata napjainkban

Az építkezés anyagi terhei szükségessé tették, hogy a páholyház egyes helyiségeit kiadják. A későbbi főmester, Teleki László egy levelében örömét fejezte ki, hogy a posta számára tudták átadni a földszinti helyiséget, mert ez „"inkább megfelel" a páholy magasztos céljainak, ideális elveinek, mint az addig ott működő kocsma". Így a Bethlen-utca 3. sz. alatti, a páholyház hátsó részén levő bejáratot használták a páholy tagjai.

1920-ban a román fennhatóság alá került Erdélyben megalakuló Magyar Szövetség első üléseit a páholyházban tartotta.[1]

Az Unio páholy a forradalmak viharai és az impériumváltás miatti szünetek után egészen 1926-ig működött, a páholyház külső homlokzata eredeti állapotában maradt meg. Ma irodák és egy oktatási intézmény van benne, bejárata egy bankfiókba vezet.

A páholy negyven éves működéséről és a társadalomban betöltött szerepéről éppen mostanában jelent meg egy könyv Varga Attila, romániai történész tollából.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mikó, 1941: Mivel megfelelő helyiség nem állott rendelkezésre, első üléseit a kolozsvári "Unió" szabadkőmuves páholyban volt kénytelen megtartani. A szimbolikus jelvények alatt különös látványt nyujtott az elnöklő Jósika Samu, a római katholikus Státus elnöke és az egyházak képviselői, lelkészek, esperesek, kanonokok.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes - A Teleki család szabadkőművesei, w/index.php?title=A_kolozsvári_Unio_páholy_páholyháza&action=edit

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω