A mezőtúri Kossuth Lajos páholy páholyháza
[Blog]
[Hírek, események]
[Programok]
[Könyvek]
[Cikkek]
[Aukciók]
[Páholyok]
[Wiki]
[Képgaléria]
[Naptárak]
[Bibliográfia]
[Napjaink páholyai] [Látogatói statisztikák]
[Letölthető anyagok]
[Deklaráció]
[Kapcsolatok]
[Keresések]
α |
A páholyház egykor | |
A páholy neve | Kossuth Lajos páholy |
Helység | Mezőtúr |
Tervező | |
Az építés ideje | |
A felszentelés ideje | |
Egykori címe | Búza utca 3 |
Új címe | Búza utca 3 |
A páholyház új képe |
A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az 1905-ban alakult Kossuth Lajos páholy első ténykedése egy ház megvásárlása volt a páholyülések megtartásához.
„ | „A „Kossuth Lajos” páholy a páholy czéljaira megvásárolt Báthory-féle házban (Búza utcza) kéthetenkint szerdai napon este 8 órakor jön össze. A páholy profán címe: dr. Bordács Miklós ügyvéd, Mezőtúr, magánügy. | ” |
– Berényi kézirat |
A megvásárolt ház telekkönyvi adatai a következők: A Mezőtúri Földhivatal 346. számú birtoklapja 1515. helyrajzi számon „Ház Búza 3 udvarral a beltelekben” és 1516. helyrajzi számon „Kert a beltelekben„ néven tűnteti fel. Az 1515. hrsz.-hoz 242 négyszögöl az 1516. hrsz-hoz 126 négyszögöl tartozik. A házat a harmadik tulajdonostól, dr. Patkós Sándor és neje Szöllősi Zsuzsannától vette meg a páholy. „Átírás: 4. Érk. 1905. július 15. 4086 sz. Vételár 4800 K. Az 1905. Év július 10-én kelt adásvételi szerződés alapján az iratok szerint a tulajdonjog vétel jogcímével a „Kossuth Lajos szabadkőműves páholy” javára bejegyeztetett.” Vételár: 30000 K. A ház egészen a szabadkőművesség betiltásáig a tulajdonukban volt. [1] A Kelet 1910-ben a következőképpen számolt be a páholyházról:
„ | A páholynak saját háza van, mely tipikusan magyar ház, egyszerű, de barátságos kedves, A műhelyben 50 t. számára van hely. Itt közöljük képben a páholyházat, melynek magasabb részletét a mühely, a nádfödeles részét az iroda, könyvtár és más szükséges helyiségek foglalják el. Szőlővel, gyümölcsfákkal, virágágyakkal beültetett udvar veszi körül a kedves kis házat. A tt. legtöbbször a páholyházban vakolnak, szerényen, kedélyesen, magyarosan, amit alig felejt el az, aki egyszer élvezte a mezőtúri tt. vendégszeretetét. | ” |
– Kelet 1910 |
Berényi Zsuzsa napjainkban a következőket írta:
„ | A ma is álló ház piros cseréptetős, fehér falú, tornácos, hosszú épület. Kandi szemek elől magas, fából készült kerítés rejti el. A ház előtt járda húzódik a földes úton. A bejárati ajtón belül kőpadló fekete-fehér rajzolatai fogadják a belépőt. | ” |
– Berényi kézirat |
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Berényi kézirat: Átírás: 5-6. Vételár: 30000 K. Az 1920. Március 9-én kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog az A 1 1-2. Sorsz. Ingatlanra vétel jogcímén egyenlő arányban: 5. Kovács István és neje 6. Pályi Mária javára bekebeleztetett.”
Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Berényi kézirat: Berényi Zsuzsanna Ágnes: A MEZŐTÚRI „KOSSUTH LAJOS” PÁHOLY TÖRTÉNETE, kézirat
- Kelet 1910: Kelet 1910-01-15 / 1. szám, 26-27. oldal.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ω