A nagykanizsai Munka páholy páholyháza
[Blog]
[Hírek, események]
[Programok]
[Könyvek]
[Cikkek]
[Aukciók]
[Páholyok]
[Wiki]
[Képgaléria]
[Naptárak]
[Bibliográfia]
[Napjaink páholyai] [Látogatói statisztikák]
[Letölthető anyagok]
[Deklaráció]
[Kapcsolatok]
[Keresések]
α |
A páholyház egykor | |
A páholy neve | Munka páholy |
Helység | Nagykanizsa |
Tervező | Rauscher Miksa |
Az építés ideje | 1912 |
A felszentelés ideje | |
Egykori címe | Rozgonyi utca 7. |
Új címe | Rozgonyi utca 7. |
A páholyház új képe |
A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nagykanizsán 1878-ban alakult meg a Kelle jótékonysági egyesület. Jelképük a vakolókanál volt, az egyesületből verbuválódott a későbbi szabadkőműves páholy tagsága.
1889. október 16-án tartott páholyalakítási munkát a Kelle jótékonysági egyesület tíz tagja. Az alapítók a Könyves Kálmán, a Galilei, a Testvérülés (Sopron) és a Nächstenliebe (Sziszek) páholy tagjai voltak. A Munka név felvételéről a még mindig ideiglenes engedéllyel működő páholy 1889. novemberi ülésén döntött. A Symbolikus Nagypáholytól kapott végeges működési engedély birtokában a páholy 1890. január 5-én hivatalosan is megalakult. Főmesternek Somogyi Henriket választották meg.
Sokáig a Zrínyi utca 36. szám alatt volt otthonuk. A nagykanizsai Munka páholy 1895 elején hozta létre páholyház-építő bizottságát, amelynek célja a páholyház építés alapjainak előteremtése volt. A szükséges összeg összegyűjtése lassan ment, így az építkezéshez szükséges területet csak 1910-ben vették meg. A páholy Stern Sándortól vásárolt egy 180 négyszögöles telket 7360 korona értékben a Rozgonyi utcában. A páholy terveit Rauscher Miksa szombathelyi műépítész készítette el 500 korona fejében. Maga az építkezés 1912 májusában kezdődött Bricht Jenő tapolcai építőmester vezetésével és már októberre el is készült az épület.
A Rozgonyi utca 7. alatti földszintes ház és a hozzá tartozó házmesteri lakás több mint 40 ezer koronába került. Ezt az összeget adakozásból, illetve kamatmentes vagy alacsony kamatozású hitelfelvételből fedezték. A páholytagok közül a legjelentősebb (10-10 ezer korona) kamatmentes kölcsönnel Rothschild Samu és Stern Sándor segítette az építkezést, valamint a Symbolikus Nagypáholy és az Általános Szabadkőműves Segélyalap is hozzájárult az páholyház költségeihez.Komoly összeget emésztett fel a ház szabadkőműves berendezése is.
1914-ben a Munka páholy a páholyházat saját erőből átalakította kórházzá, s a Vöröskereszt rendelkezésére bocsájtotta.
1920. május 18-án Dömötör Mihály belügyminiszter rendeletileg feloszlatott minden szabadkőműves egyesületet. A feloszlatást a megyék területén a kormánybiztosoknak végezték, miniszteri biztosi hatáskörben.
Zalában már a rendelet kiadása előtt is hoztak intézkedéseket a szabadkőművesek ellen. 1919 őszén a ferences rend P. Hédly Jeromos kezdeményezésére a kanizsai Munka páholy épületét „Keresztény Otthon” céljára elfoglalta, s ezt a megye hallgatólagosan tudomásul vette.
A páholyház elrekvirálásában P. Hédly Jeromos mellett a református egyház képviseletében Kádár lelkész, az evangélikus egyház képviseletében Hütter lelkész vett részt. A páholyházat ünnepélyesen felszentelték, és a későbbiekben a keresztény párt választási centruma lett. A nagykanizsai páholyház elvétele volt az első ilyen jellegű lépés Magyarországon.
Nagykanizsa lakáshivatala elfogadta a páholyház „Keresztény Otthon” részére való lefoglalását és hatósági zár alá vette, a zárgondnok dr. Tamás János nagykanizsai ügyvédet lett. A miniszteri biztos utasítást adott az épületen szereplő „Munka páholy” felirat, valamint a helyiségekben található szabadkőműves feliratok és jelvények eltüntetésére. Az első világháború után a ház a Szociális Missziótársulat székháza lett, akik ott egy kis kápolnát is kialakítottak.
Mára eredeti alakjából felismerhetetlenül átalakítva óvodaként funkcionál.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Németh László - A nagykanizsai Munka szabadkőműves páholy története 1890-1920, http://www.zml.hu/letoltes/zgy42.pdf
- Tarnóczky Attila: Hol, mi? Kanizsai házak és lakóik, http://holmi.nagykar.hu/irasok/4659/1.html
- Illés Mária Zsuzsanna: Halis István, Helytörténész és várospolitikus Nagykanizsán, http://www.halisnagykanizsa.bibl.hu/kincseslada/helytort/halis_istvan/halis_illes_maria.htm
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ω