A szegedi Árpád, a Testvériséghez páholy páholyháza

Innen: Szabadkőműves Wiki


[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α



Páholyház
Árpád, a Testvériséghez páholy
Árpád, a Testvériséghez páholy
A páholyház egykor
A páholy neve Árpád, a Testvériséghez páholy
Helység Szeged
Tervező Erdélyi Mihály
Az építés ideje 1898
A felszentelés ideje 1898.
Egykori címe Völgy utca 3.
Új címe Kálvin tér 6.
Árpád, a Testvériséghez páholy
Árpád, a Testvériséghez páholy
A páholyház új képe


A páholyház története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második vidéki páholyházat Szegeden, az Árpád a Testvériséghez páholy építette fel 1898-ban. A páholyt Reimann Ede, würzburgi színigazgató alapította 1870. május 29-én tizennegyedmagával. Az első főmester Csermelényi Iván, Szeged városi tiszti ügyész, később tanácsnok, a Szegedi Kézműves Bank elnöke volt.

A páholyélet kezdetben különböző bérelt helyiségekben zajlott, a Fölsővárosról a Kálvária utcai Felmayer-házba, majd 1871-ben onnan a Búza (ma Dugonics) téren levő Pacher-házba költözött a páholy, de ez utóbbinak bérletét a tulajdonos 1888-ban fölmondta. Egy ideig ekkor a Tisza-szállóban is működtek, majd átmenetileg ismét magánházban béreltek lakást a Tisza Lajos körúton, de hozzáláttak saját székház építésére pénz gyűjtéséhez. A Szegedi Általános Takarékpénztár azonban, amelyben a házépítési alapot elhelyezték, megbukott, és pénzük egy része elveszett. Ezért csak 1898-ban épülhetett föl — az osztrák Thielen Mária kölcsöne és hozzájárulása segélyével — a páholy székháza a Völgy u. 3. szám (ma Kálvin tér 6.) alatt.[1]

Eredetileg az utcára nézően kétszintes épületet emeltek, amely a hatvanas években jó arányait tönkretevő emeletráépítést kapott. Lent boltozott pincével rendelkezik. Az udvar felé az utcai szárnyhoz földszintes, 7 m belmagasságú díszterem csatlakozik gazdag belső plasztikával.

Utcai homlokzatára a visszafogott, klasszikus mértéktartás jellemző. Az eredeti falfelület mindössze nútozással kváderezett, a homlokzati síkot kis kiülésű rizalit osztja. A ház fő ékességei a középrizalit övpárkányának triglifjei közé helyezett, akantuszlevelekkel övezett finom női fejek. Az oldalsó mezőkben, mindkét szélen toszkán oszlopok tartotta triglifes párkánnyal koronázott, kosáríves kapukeretezés teljes szimmetriát ad az épületnek, de csak a jobb oldaliban készült mívesen tagolt bejárat. Az emeleti ablakokat kompozit-fejezetes pilaszterek keretezik szerény szemöldökkel; a középső ablakok félkörívesek, parapetjükben balusztráddal.[2]

1910 március 12-én a meglevő páholyból kivált szabadkőművesek új páholyt alakítottak ,,Szeged" néven. A tisztikar eleinte a tagok lakásán tartotta üléseit. 1912-ben a Vár u. 7. alatt béreltek helyiséget, végül hosszas alkudozások után szerződés jött létre az „Árpád" és a „Szeged" között, amelynek értelmében az utóbbi évi 800 K bérért használhatta a hét meghatározott két napján „munkára" illetve tisztikari ülésekre az „Árpád" székházának emeleti helyiségeit.[3]

Az I. világháború alatt a páholyház hadikórházként működött, az 1920-as betiltás után a székházat az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi szervezete vette birtokba. Később tiszti kaszinóként, 1921 végétől a Vitézi Rend székházaként funkcionált. 1946-ban ismét megindult a munka, az újjáalakulás során az „Árpád" és a „Szeged" páholy egyesült, a páholyházat visszakapták.[4] Az 1950-es újabb betiltás után a páholyházat ismét elvették, a Magyar Kommunista Párt városi bizottságának székháza lett[5] , majd 1983 óta a Balázs Béla Úttörőház, 1990-től a Százszorszép Gyermekház működik benne.

A páholy újjáalakítása 1989. augusztus 29-én történt. Ettől az időponttól 1994-ig a munkákat Budapesten tartották. 1994-tól az „Árpád a Testvériséghez" páholy ismét Szegeden működik. 1995-ben, az alapítás 125. évfordulóján az erre az alkalomra kölcsönkapott ősi páholyházban volt az ünnepi rituális munka.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Péter, 1981
  2. Tóth, 2000
  3. Szeged története 3/1
  4. Szegedi Egyetem Magazin, 2005/11.
  5. Tóth, 2000 szerint már 1944 őszén a Magyar Kommunista Párt városi szervezete foglalta le magának.
  6. Kelet 2000/1.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω