Hadik-Barkóczy Ilona

Innen: Szabadkőműves Wiki

[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α



Hadik-Barkóczy Ilona
Hadik-Barkóczy Ilona
Hadik-Barkóczy Ilona
Életrajzi adatai
Születési neve Barkóczy Ilona
Születése helye Kassa
Születése ideje 1833. március 7.
Foglalkozása
Értékelése
Halála helye Kassa
Halála ideje 1887. január 24.



Barkóczy Ilona grófnő a nagy múltú és nagy vagyonnal rendelkező szalai Barkóczy család utolsó sarja volt, s hogy fiúág hiányában - az ősiség törvénye alapján - a vagyon ne szálljon oldalági örökösökre, apja, Barkóczy János (1798-1872) hitbizományt hozott létre javára, s királyi kegyként fiúsíttatta leányát. Barkóczy Ilona jó képességeit magas szintű tanulmányokkal fejlesztette tovább; több nyelven, köztük latinul beszélt, érdeklődött a tudományok és művészetek iránt. 1860-ban kötött házasságot Hadik Béla gróffal (1822-1872), elsőszülött fiuk, Hadik-Barkóczy Endre örökölte a Hadik mellett a Barkóczy vagyont is.

Szabadkőműves tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első néhány szabadkőműves nő közé tartozott, öt évvel Apraxin Júlia és hét évvel Maria Deraismes előtt lett szabadkőműves.

A szabadkőművesség iránti érdeklődése családi eredetű, nagyapja és nagybátyja is szabadkőműves volt, s a (nagy)nagybátyjától, Barkóczy Jánostól (1776-1801) rá maradt szabadkőműves könyvtár anyagának áttanulmányozása is ebbe az irányba vezette.

Férje nem nézte jó szemmel „hóbortját", egy ízben a döblingi őrültek házába is bezáratta, de onnan egy hét múlva kijutott - nyilván kapcsolatainak és önállóan kezelt vagyonának köszönhetően. Rokoni és baráti kapcsolatot tartott fenn Pulszky Ferenccel, a Jánosrendi Nagypáholy nagymesterével, és pálóci kastélyának gyakori vendégei voltak az Ungvár környéki társaság prominensei, mint például Tabódy Jenő, az ungvári Egyenlőség páholy főmestere. Rangja, vagyona, fiúsítása és ismeretségei adhattak alapot azon elhatározásához, hogy a nőktől elzárt társaságba, a szabadkőművességbe való belépést megkísérelje.

Hadik-Barkóczy Ilona már 1871 tájékán szerette volna felvétetni magát a szabadkőművességbe, de "hivatalosan" 1875 januárjában adott be egy kérvényt a Nagyorienshez a felvétele érdekében. A felvételi kérvényt elutasították, de közben a grófnő bizalmas embere, Vezerle Gyula két páholyt is próbált megpuhítani a felvétel érdekében. Az egyik a Barkóczy család pálóci kastélyától keletre 20 km-re levő ungvári „Egyenlőség” páholy; a másik pedig a Pálóctól nyugatra 87 km-re levő kassai „Egyetértés” páholy. Vezerle ugyan Kassán is haladást ért el, de Ungváron járt teljes sikerrel; ha nem is Tabódy főmester, de Mocsáry Géza helyettes főmester hajlott a dologra, és közreműködött tíz mesterfokú szabadkőműves meggyőzésében.

A felvétel napját 1875. november 11-re tűzték ki. A grófnő ragaszkodott Pulszky jelenlétéhez. Az iniciáció rendben lezajlott, a jelen levő tíz mester megszavazta a grófnő felvételét, lebonyolították a ceremóniát. Pulszky a felvétel ideje alatt az előtérben tartózkodott (amely a páholytól függönnyel volt csak elválasztva), majd a felvételi szertartás végeztével bevonult, és a páholy díszvendégeknek fenntartott helyét foglalta el.

A történtekről a Nagyoriens novemberi közgyűlésén szerzett tudomást a nagymester, Joannovics György, aki Ivánka Imre vezetésével vizsgálóbizottságot rendelt ki az ügy részletes feltárására.

A december közepén benyújtott vizsgálati jelentés alapján január 5-én megszületett a felvételt megsemmisítő határozat és a "tettesek" elítélése, de csak március 20-án tették közzé:

„Mocsáry Géza – bűnös, mint főtényező örökre kizáratott; 3 fő, a páholy világosságai [vezető tisztségviselői] – a szövetségből kitöröltettek; 6 fő sz.k. [szabadkőműves] jogaiktól felfüggesztettek [1x12, 1x6 és 4x3 hónapra] 1 fő felmentetett.”

Miután megszületett a határozat, a felvétel szabálytalanságának indoklásául az előzetes formai szabályok, iktatás, nyilvántartásba vétel hiányát jelölték meg. Körlevélben tiltották meg a páholyoknak a grófné munkákra való bebocsátását, és "letartoztatni" rendelték a grófnő tanonc oklevelét - amit ő önként nem volt hajlandó visszaadni.

A grófnő a vihar lecsillapodása után továbbra is támogatta a szabadkőművességet, fehér munkákon - ha meghívták - megjelent. 1887-ben bekövetkezett halála után szép nekrológban búcsúztatta Gelléri Mór a Keletben.

Az affér nem rontotta meg kapcsolatát Pulszky Ferenccel, gyakran látogatta a híres Pulszky-szalont[1], Pesten Pulszkyék Neemzeti Múzeumban levő lakásában élt, végrendeletének végrehajtójául Pulszky Károlyt[2] nevezte meg.

Az eset nagy nemzetközi visszhangot keltett, számos szabadkőműves lap is tárgyalta pro és kontra. Eljutott a híre Amerikába is, Charles Sotheran 1877-ben írt, a neves teozófus Helena Petrovna Blavatskynak szóló levelében[3] pozitív példaként említi.

Képgaléria
AM-JKLXZSIMDeR1y2i1vhaokPAArmXEISkXgoI171FrbJfOD80tP3QxlfXAIioj54mnovN-Q8CHf01YAAdi5-8HPGGijLURM9COirM9a8-8NToJSaBwgyPeUQbwCZzqeFv7Q0mXilQg5H8T13JOs-lRBWyASYw=h256-no-tmp.jpg AM-JKLUeXp2zg3sE5vkExZAd_OrciE6NlAhYrz-dh2XFrfY3dhwIsW8rOtPJqEp1cPWwkEHrSCsOC5sFUrQfw83G5VYxXhKm8l9WCSqvtHIE51wBWnLJ4cb_6XSt8-971_MU0MlA6pXbaHjqelGuJe1bkE5xXQ=h256-no-tmp.jpg AM-JKLUoGMxUCV3r44dduC4J9cAcexndGF-K6jNui38oHBnwq85kbt27BwhGXwGyJMt0Vkvwbj-Ra7Dk5bh8TFlW_3Zy5YUW4B2E5P3KFDifHjqLKZhA3pYvHj0CJ7i2xvoshFFjVsMBZBe_a9Z4qnWT0YdWjA=h256-no-tmp.jpg AM-JKLW7LOcSjnd9CEEYaQWnWPcn-2lsviBlYuog8XWE28okJ9eBbum-IDpmPezo6gIja9RKxhof0ytf5iJ63WfiY-NoGoHFejWVJOgpU8lu9qjEjcNX8nVpJ8H6SWHFsrgRogwEIDLTeRrPM4lZx7s9wiVKIA=h256-no-tmp.jpg AM-JKLVONBB9w0XjR-C5Z2jy4hrcHH0n0TYB9DBN52vd4S1MAYdWQTDBmXe1Wtrh60PTA01C9D1k5NmEnh9fdVsSn9fdBpvq30yun93_h1sSObMaqhTRgTQKxAS9wc0GB43H-tWc5gfNoI9cywcZkimeoPlIyw=h256-no-tmp.jpg
Gróf Csáky Tivadar Pulszky Ferencz tvr:. Ivánka Imre Gróf Hadik Barkóczy Ilona Tabódy Jenő

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rónay hagyaték: Marczali Henrik anekdotája szerint: "Pulszky Ferenc vezette Párisba a társaságot, amelynek egyetlen női tagja Hadik-Barkóczyné volt. Amikor visszajöttek Párizsból és elsőízben találkoztak újra össze a Pulszky-szalonban, a roppant kövér dáma úgy adott kifejezést az utazás feletti elragadtatásának, hogy lehajolt és kezet csókolt Pulszkynak. Lehajolni csak lehajolt, de - felemelkedni már nem tudott.. Négy férfinek az ereje kellett hozzá, hogy újra feltámogassák."
  2. Hungaricana,
  3. "Speculative Masonry has much, too, within its ranks to do. One is to accept woman as a co-worker of man in the struggle of life, as the Hungarian Masons have done lately by initiating the Countess Haideck." in Blavatsky, Helena Petrovna: Isis unveiled, 1877. 391. oldal.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grófnő válaszai a felvétel kérdéseire

1. Mivel tartozik az ember Istennek?

Az ember kötelessége az Isten iránt, hogy az ős szellem kifolyásait a természetben és annak törvényeiben felismerve, és az önnön törvényszerű szabályos magaviselete és bölcs gondolkodása által megtisztelje; a nagy eszme és jótett az egyetlen emberhez méltó imádság a fő szellemhez.

2. Mivel tartozik az ember felebarátjának?

Hogy a természet legelsőbbrendű teremtését, az embert igyekezvén, s abban feltalálván a szellemi szikra a lélek magasztosságát, annak tiszteletét, az emberiség eszméjéért, s boldogításáért feltartja áldozni a csekély egyénét , csak akkor tartván kizártnak s jogosultnak az önnön egyénisége feltartását, ha az, az emberi nem nagyobb száma hasznával s boldogságával nem ellenkezik, kötelessége saját jólétét a közjólétnek alárendelni, s magát a közjóért feláldozni.

3. Mivel tartozik az ember önmagának?

Önnön maga iránt nincs más kötelessége az embernek, mint az önismeret és lelkiismerete tisztaságát szeplőtlenül őrizni, s magát alárendelni a társadalom fenntartása vezér eszméinek, közös feláldozása egymásért, mindenki egyért, egy mindnyájokért!


A grófnő szk. végrendelete

Tevékenységemet, eredményeit s emlékezetemet a szabadkőmívesi rendre bízom! Magyar hazám jólétét, a gyerekeim jövőjét annak oltalmába ajánlom.


A Fővárosi Levéltárban őrzött iratok alapján Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves nők, Élet és Tudomány, 1993/1. 15. oldal


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1875. november 11.
Felvétel páholya Egyenlőség páholy, Ungvár
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya
Fedezése


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω