Kossuth Lajos

[Blog] [Hírek, események] [Programok] [Könyvek] [Cikkek] [Aukciók] [Páholyok] [Wiki] [Képgaléria] [Naptárak] [Bibliográfia] [Napjaink páholyai] [Látogatói statisztikák] [Letölthető anyagok] [Deklaráció] [Kapcsolatok] [Keresések]

Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők

α

Kossuth Lajos

Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye	Monok
Születése ideje	1802. szeptember 19.
Foglalkozása	ügyvéd, politikus, államférfi
Értékelése	A magyar forradalom és szabadságharc vezére.
Halála helye	Torino
Halála ideje	1894. március 20.

Szabadkőműves tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth Lajos már 1848-ban érdeklődött a szabadkőművesség iránt, jelezte belépési szándékát a Pesten Thoma Mihály Ágoston által megalakítani kívánt páholyba. Mikor azonban kiderült, hogy a páholy az ő nevét viselné ("Kossuth Lajos a dicső fény hajnalához"), akkor szándékáról lemondott, különösen, hogy a körülmények ezt egyébként sem tették lehetővé (az osztrák csapatok közeledése majd Pest elfoglalása).

A szabadkőművességbe végül 1852-es amerikai látogatása során, Cincinattiban vették fel, Bethlen Gergely, Hajnik Pál, Nagy Péter, Strasser Lajos szabadságharcos társaival együtt. Rendkívüli sürgősséggel legény, majd mesterfokba avatták őket, sőt állítólag a Royal Arch (Királyi Boltív) fokait is megkapták. Az amerikai út során Kossuth több városban is meglátogatta a helyi szabadkőműves páholyokat, ahol nagy tisztelettel fogadták és ünnepelték mint a magyar szabadság hősét.

Olaszországi emigrációja során szabadkőműves tevékenységéről, a páholyok látogatásáról nem tudunk, mindenestere halálakor a torinói Dante Alighieri szabadkőműves páholy nagy gyászszertartást rendezett neki. A hazai páholyok is gyászmunkákat tartottak Kossuth Lajos halála után, illetve később is rendszeresen megemlékeztek szabadkőműves testvérükről.

Kossuth Lajos szabadkőműves tárgyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth felvételi kérelme, Forrás: Somogyi-könyvtár
Kossuth szabadkőműves mesteroklevele, Forrás: Magyar Országos Levéltár
Szabadkőműves díszszalag Washington és Kossuth képével, Forrás: MOL

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

~ Kossuth felvételi kérelme, Cincinatti, 1852. február 18.

To the Worshipful Master, Wardens and Brethren of Cincinnati Lodge No. 133 of Free and Accepted Masons.

The petition of the subscriber respectfully showeth that having long entertained a favorable opinion of your ancient institution, he is desirous of being admitted a member thereof if found worthy.

Being an exile for liberty's sake, he has now no fixed place of residence, is now staying in Cincinnati; his age is 49 1/2 years, his occupation is to restore his native land, Hungary, to its national independence, and to achieve by community of action with other nations, civil and religious liberty in Europe.

Cincinatti Febr. 18th 1852

Louis Kossuth

A szabadkomuvesek Cincinnati 133. sz. páholya érdemes fomesterének, felügyeloinek és testvéreinek.

Alulírottnak alázatos kérelme azt bizonyítja, hogy miután hosszú ido óta kedvezo véleménye volt az Önök osi intézményérol, vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érdemesnek találtatik.

Mivel számuzött, a szabadság ügye miatt nincs állandó lakóhelye; most Cincinnatiban tartózkodik; kora 49 1/2 év; foglalkozása visszaszerezni hazájának, Magyarországnak nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel együttmuködve megteremteni a polgári és vallásszabadságot Európában.

Cincinnati 1852. febr. 18.

Kossuth Lajos

Forrás: Balassa József: Kossuth Amerikában

~ Kossuth beszéde, Boston, Nagypáholy 1852. május 3.

M. W. GRAND MASTER:

I cannot express my thanks and heartfelt feelings to you and the fraternity, for your kind invitation to visit you, and the welcome manner with which I have been received.

From early youth I was predisposed, by my sentiments and religious inclinations, to search out truth; and, when found and seen, to follow it with faith all the rest of my life. I felt myself under engagements to the Almighty to pursue this course, and commit myself to his guidance.

From the benevolent sentiments and interest which the fraternity took in my welfare, opportunity was offered me to enter an institution ennobled by the highest principles of humanity, and great names in history.

Blessed idea ! deserving to be engraved forever on the memory. For the principles of our institution are not contrary to the principles of freedom and humanity; but, in my opinion, they tend to promote and strengthen the welfare of the community, as you have this evening taught us in your eloquent address. Still, M. W. Grand Master, I must confess that I shall leave tliie hall with new treasures in my heart and in my mind, which your wisdom has imparted, sacred with many historic recollections of Bohemia, where, I must confess, Free Masonry has continued still to find a field worthy of its character; yet, I am sorry to say, it suffers degradation and oppression in other provinces. Wherever founded and fostered, so as once to take root, whatever may be the opposition to its prevalence, it has still kept its root.

As to my own country, the members of the house of Austria have ruled my native land, by our own free choice, for three centuries; and only Joseph II. had the reputation of being a Mason, and promoting the Masonic fraternity. Free Masonry then flourished in Hungary ; but it has since been put down. One principle you have alluded to, M. W., brotherly love; it was forgotten by our oppressors. All has vanished like a dream, and taken no deep root in the soil of my nation. It was torn up by the hand of violence. Few, very few, lodges exist in Hungary; so far as I know, scarcely three. When called, a short time since, to be governor, I know the times were then too full of danger for Masonry to prosper; for they were sharp times to us all, full of danger, full of trials, and were not such as to enable men to patronize our institution.

M. W. Grand Master, I am no stranger to the fact that politics can never enter these walls. Brotherly love, relief and truth, are the fundamental principles of the fraternity; yet the fate of my poor down-trodden country deserves consideration in every heart. For, if man had a right to oppress his fellow-man, Free Masonry would cease to exist. Our entire nature requires to be independent; and, though our institution embraces mysteries, I would say mysteries only blind the intellect of those who do not understand them ; and, since I have joined the fraternity, I feel more strengthened in my resolution to serve my country faithfully, and will endeavor always to act with a good heart and hand, strengthened by new pledges and sacred ties, ties which give more power and ability to execute the great principles of brotherly love and truth. Patriotism cannot be contented with performing merely the duties of a Mason; for not only as men, but as true Masons, many of the great men of your Revolution struggled for liberty. Not as Masons only, but as patriots, they went into the battle-field to die for their country. One whose portrait is now before me, who once filled the chair of the Grand Lodge, and who shed his blood in the first battle of your independence, thus rose to immortality: and so did many brethren among your chieftains and distinguished men, in that successful struggle.

M. W., I regard it as an honor that I am a member of your fraternity. I thank you cordially that you have this evening given me such valuable instruction on the nature of this noble institution, and its intimate connection with pure freedom and the just rights of man. They are convincing proofs that I pursued my duty when I became one of the brotherhood. Masonry has never nourished where a country is ruled by despotism. History the book of life thus far shows that the foundation of civil liberty must lie at the bottom of an institution so well calculated to improve the social relations and dignify man. It withers away under the hand of absolutism. They cannot live together.

Excuse me, therefore, when I raise the sign of desolation for my unfortunate father-land, which now suffers deeply. I go in her behalf, like a humble beggar, and cry to God and to man to do something for her, and to promote that great principle without which even Masonry cannot exist.

My life has been full of vicissitudes. Great adversities elevate and dignify the mind of man. I feel for my country. To relieve her calamities is the grand object of my life. To enlist the sympathy of the world in her behalf, I bow with humility to every man who has a human feeling in his heart, and especially to that brother who, being a Mason, knows the value of freedom, and can feel for down-trodden Hungary.

Be assured, whatever Masonry may be in other parts of continental Europe, from Russia no sun will ever rise. I appeal to all classes. I appeal to young men of noble inclinations, in these times, in this land, to feel for my unhappy country, where the oppressor has tried to extinguish all laws and the shadow of laws. There is sky, and air, and water there; but, to find the sunlight where it most spreads and lightens the path of freedom, we must come to America. In continental Europe the light goes so far, and no further. Stars we know are made round, and not square. Their motion is circular and uniform, yet they elude our notice when clouds fill the sky. It is so with liberty in Europe, where darkness gathers round it. All who now suffer from oppression in the east look with hope to the free institutions of this western world; for it should be remembered that although this country is west of Europe, it is east of Asia; and from this east light may again dawn on that benighted region.

But I must close. I am one of the humblest of the brethren among you, an exile from a distant land; but your kindness, and the generous hospitalities and great attention bestowed on me by the citizens of your magnificent country, I attribute to no merits of my own, but to a generous sympathy in the sufferings of my people.

M. W. Grand Master and brethren, I thank you again for these distinguished marks of your kindness. Rest assured it will be the great aim and effort of my life to walk worthy of the character of a Mason, and to fulfil the duties which devolve, according to his ability and rank, on every member of our noble institution.

Igen érdemes nagymester!

Nem tudom eléggé kifejezni köszönetemet és szívből eredő érzelmeimet önnek és a testvéreknek szíves meghívásukért és azért a fogadásért, melyben részesültem.

Kora ifjúságomtól fogva hivatva éreztem magam érzelmeim és vallásos hajlamaim folytán arra, hogy az igazságot kutassam; és amidőn megtaláltam, egész életemen át buzgón követtem azt.

Ama jóindulatú érzelmek és érdeklődés állal, melyet a testvéri láncz irántam tanúsított, alkalmat nyújtott nekem arra, hogy ez intézménybe léphessek, melyet az emberiség legmagasabbra szárnyaló elvei és a történelem nagy nevei nemesítenek.

...

Ami az én hazámat illeti, II. Józsefről volt elterjedve az a hír, hogy szabadkőműves és támogatja a testvéreket. A szabadkőművesség akkor virágzott Magyarországon; de azóta el van nyomva. Az intézmény minden nyoma mint egy álom tűnt el és nem vert mélyen gyökeret nemzetem földjében. Kevés, igen kevés páholy létezik ma Magyarországon; amennyire tudom, alig három. Midőn rövid idővel ezelőtt kormányzóul választattam, a kor annyira telve volt veszélylyel, hogy a szabadkőművesség nem boldogulhatott. Mindnyájunkra nézve nehéz idők voltak azok, telve megpróbáltatásokkal.

Mélyen tisztelt nagymester! Nem ösmeretlen előttem az a tény, hogy a politika sohasem léphet e falak közé; testvéri szeretet, segítség· és igazság az alapelvei a testvéri láncznak; azonban szegény eltaposott hazám sorsa minden szív részvétét megérdemli. Mert ha az embernek joga volna elnyomni felebarátját, akkor a szabadkőművesség megszűnne létezni. . . Mióta a testvérek lánczába léptem erősebbnek érzem akaratomat, hogy hazámat hűségesen szolgáljam, s erős szívvel és tettel küzdjek érdekében. ? szent kötelékek hatalmat és képességet adnak nekem arra, hogy keresztül is vigyem a testvéri szeretet és igazság nagy elveit.

. . .

Mélyen tisztelt uram! Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy tagja vagyok a testvéri láncznak. Melegen köszönöm, hogy e mai estén olyan értékes magyarázatot adott nekem e nemes intézmény természete felől – és arról a benső összefüggésről, melyben a szövetség a tiszta szabadsággal és az ember igaz jogaival áll. Ezek meggyőző bizonyítékai annak, hogy kötelességemet teljesítettem, a mikor a testvérláncz tagjává lettem. Szabadkőművesség soha sem virágzott oly országban, a melyben zsarnokság uralkodik. A történelem, az élet e könyve, ilyen értelemben kimutatja, hogy a polgári szabadságnak megalapítása maga után vonja megszilárdulását ez intézménynek, mely hivatva van megjavítani a társadalmi érintkezést és megnemesíteni az embert. Ellenben elhervad az az absolutismus kezei között. Együtt ezek nem élhetnek.

Bocsásson meg ha kétségbeesésemet jelzem szerencsétlen szülőföldem miatt, mely most olyan nagyon szenved. Az ő érdekében haladok mint egy szerény koldus és kiáltok Istenhez és emberhez, hogy tegyen valamit érte, és mozdítsa elő azt a nagy elvet, a mely nélkül maga a szabadkőművesség nem létezhetik.

Az én életem telve volt viszontagságokkal. Nagy szerencsétlenségek felemelik és nemesítik az ember lelkét, Én a hazámért érezek. Hogy bajaiból megszabadítsam, egyedüli czélja életemnek. Hogy az ő érdekében megnyerjem a világ rokonszenvét, alázattal hajlok meg minden ember előtt, a kinek érző szíve van; és különösen ama testvér előtt, a ki szabadkőműves lévén, ismeri a szabadság értékét és tud érezni az eltaposodott Magyarországért!

. . .

Én a testvérek legszerényebbje vagyok önök közt, száműzött távoli világrészről. Az önök szívességét, nagylelkű vendégszeretetét és a kitüntető figyelmet, melyet nagyszerű országuk polgárai reám halmoztak, nem is tulajdonítom saját érdemeimnek, hanem népem szenvedései iránt érzett nagylelkű rokonszenvüknek.

Igen érdemes nagymester és testvérek, még egyszer köszönöm szívességük e kitüntető jeleit. Legyenek meggyőződve, nagy czélja és komoly tövekvése lesz életemnek, hogy méltó lehessek a szabadkőműves nevére és teljesíthessem azokat a kötelességeket, melyek nemes intézményünk, minden egyes tagja számára annak képessége és rangja szerint jelölt ki.

Forrás: Kossuth in New England, BOSTON: JOHN P. JEWETT & CO., 1852,

http://mek.oszk.hu/06700/06720/06720.pdf

Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje	1852. február 18.
Jelentkezés páholya	Cincinnati Lodge No. 133
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje	1852. február 19.
Felvétel páholya	Cincinnati Lodge No. 133
Legényavatás ideje	1852. február 20.
Legényavatás páholya	Cincinnati Lodge No. 133
Mesteravatás ideje	1852. február 20.
Mesteravatás páholya	Cincinnati Lodge No. 133
Fedezése